A morontia alak rejtélyei
Az Urantia könyv 43. írásának a csillagvilági központokról szóló szakaszában ezt olvashatjuk a morontia-gáznak nevezett különleges anyagról:
„Az Edentia és társvilágai valódi, rendszerint három gáz keverékéből álló légkörrel rendelkeznek, mely az ilyen épített teremtésrészekre jellemző, és amely az urantiai légkör két elemét is tartalmazza, továbbá azt a morontia-gázt, mely a morontia teremtmények légzését lehetővé teszi. (...)” (43:1.3)
[Megj.1: Az anyag és szellem között nagy szakadék tátong, s ebben a köztes térben sokféle dolog van. Ezeket a köztes valóságokat „morontiának” nevezzük. Ezzel bármilyen morontia valóság jelölhető – személyes vagy személytelen, élő vagy nem élő. A lélek nem anyagi és nem is szellemi. Inkább a kettő közötti – morontiai. Ez a kifejlődő lélek, melynek rendeltetése a halhatatlanná válás. Képes túlélni a halandói halált és megkezdeni a hosszan tartó felemelkedést a Paradicsomig. A személyiség a morontia lélek továbbélésével válik túlélővé.]
[Megj.2: A csillagvilágunk központja, vagyis az Edentia (másként: a 3. menny) egy épített világ, mely tőlünk 425 fényévre található, a Plejádok (M45) közelében.]
A szerzők nem közlik, hogy melyik az a két gáz, amely a földi légkörnek is alkotórészét képezi (ha a százalékos arányból indulunk ki, akkor a nitrogénról és az oxigénről lehet szó, de ez csak találgatás). Viszont az idézetből egyértelmű, hogy a morontia teremtmények légzését lehetővé tevő gáz nem (vagy nem jelentős) alkotórésze a földi légkörnek (lehetne pl. valamilyen nemesgáz). De ha ez így van, akkor vajon a feltámadás után morontia alakban visszatért Jézus hogyan tudott lélegezni a Földön?
Az biztos, hogy egynél több morontia alak létezik. Elég csak arra gondolni, hogy a kenyér megtöréséhez kapcsolatba kellett lépnie a fizikai anyaggal, míg a zárt szobában tartózkodó hívek előtt való megjelenéshez éppen az kellett, hogy ne lépjen kapcsolatba az anyagi világgal. Ezt támasztja alá a következő részlet: „Bizonyos morontia kisegítő személyiségek közreműködésével a morontia alak egyszer szellemivé tehető, s ezzel a közönséges anyag iránt közömbössé válik, míg máskor az anyagi teremtmények számára érzékelhetővé és velük kapcsolat létesítésére képessé válhat, éppen olyanná, mint a teremtésrész halandói.” (189:2.3)
Hogy ez a fajta közreműködés Jézusnál is megtörtént, arra példa a következő részlet: „Ezek az emberi szemek azért láthatták Jézus morontia alakját, mert az átalakítók és a közteslények, valamint az akkor Jézus társaságában lévő, bizonyos morontia személyiségek különleges segédkezést végeztek.” (189:4.11) A tisztánlátást nehezíti, hogy a morontia létforma és a morontia létszakasz két különböző dolog.
Az Urantia könyvből tudjuk, hogy összesen 570 morontia létforma létezik, melyek az anyagitól a szellemiig tartó különböző, egyre kevésbé anyagi és egyre inkább szellemi létformákat jelentik. Azt nem tudjuk, hogy a morontia légzés ezen 570 morontia létforma közül vajon mindnek részét képezi-e. Ha nem, akkor ez is lehet a magyarázat.
Egyébként, ha van morontia légzés, akkor van valamilyen morontia légzőszerv is. Ha van valamiféle morontia tüdő, akkor talán vannak morontia hangképző szervek is, melyek a húsvér halandói testhez valamiképpen hasonlóan működnek. Erre utal egyrészt az, hogy valamilyen morontia gáz szükséges a légzéshez, másrészt a következő idézet is: „Mindannyiuknak kisebb-nagyobb nehézséget okozott, hogy felismerjék a Mester morontia alakját, de közülük csak keveseknek okozott gondot felismerni a hangját vagy másként azonosítani az ő elbűvölő személyiségét, mihelyt beszédbe elegyedett velük.” (190:2.3) Egyébként a szerzők nem állítják, hogy a morontia testnek nincs keringése, csak azt, hogy vérkeringése nincs („E testekben nincs vérkeringés, és az ilyen lények nem fogyasztanak szokványos anyagi élelmet; mindazonáltal ezek a morontia alakok valóságosak.” 190:0.3). Az embernek egyébként jelenleg is van egy olyan keringési rendszere, amelynek semmi köze a szívhez és a vérhez: a nyirokrendszer.
Egy másik magyarázat lehet a következő: Tudjuk, hogy „[a sírból] azok morontia személyiségéhez igen hasonló alakban jött elő, akik a [helyi csillagrendszer] első lakóvilágán lévő feltámadási csarnokokból mint feltámadott morontia felemelkedő lények emelkednek ki” (189:1.9). De vajon pontosan mit jelent az, hogy „igen hasonló alakban”? Lehet, hogy a teste nem mindenben volt azonos a morontia felemelkedő lények testével? A halandói testére is hasonló megállapítást tesznek a szerzők („a halandói testhez hasonló alak”; 119:8.8) Ennek viszont némiképp ellentmond a következő részlet: „A teremtésrészek halandói a feltámadás reggelén ugyanolyan fajta átmeneti vagy morontia testtel támadnak fel, mint amilyennel Jézus is rendelkezett, amikor kikelt a sírból ezen a vasárnap reggelen.” (190:0.3)
A szerzők Jézus morontia alakbeli létével kapcsolatban nem a létformák szerinti változásokra utalnak, hanem a hétféle létszakaszbeli előrelépésekre. Tudjuk, hogy Jézus Kr.u. 30. április 9-én támadt fel. Ezzel megkezdődött a Mester azon időleges tapasztalása, amikor személyiségként félúton jár az anyagi és a szellemi között. Jézus feltámadás utáni megjelenései közül 19-re található utalás a könyvben, s e leírások szerint az utolsó megjelenésre Kr.u. 30. május 18-án került sor. E két időpont között a megjelenései során egyre magasabb morontia létszakaszhoz tartozó alakban jelent meg. A feltámadás napját követő „hétfői napon éjfél körül a Mester morontia alakja hozzáigazodott a morontia fejlődés második szakaszához. Amikor legközelebb megjelent a halandó gyermekeinek a földön, az már egy második szakaszbeli morontia lény volt. Ahogy a Mester a morontia létpályán haladt előre, gyakorlati értelemben egyre nehezebb feladatot jelentett a morontia értelmeknek és az ő átalakító társaiknak az, hogy a Mestert a halandó és anyagi szemlélők számára láthatóvá tegyék”. (191:3.2) „Jézus a morontia harmadik szakaszába április 14-én, pénteken kelt át; a negyedik szakaszba 17-én, hétfőn; az ötödik szakaszba 22-én, szombaton; a hatodik szakaszba 27-én, csütörtökön; a hetedik szakaszba május 2-án, kedden; a jerusemi létpolgárságot 7-én, vasárnap érte el; és az edentiai Fenségesek 14-én, vasárnap fogadták be.” (191:3.3)
A továbbiakban a morontia testi alak és a felemelkedői fejlődési átalakulás kapcsolatával foglalkozunk.
A 48:1.5 bekezdésben arról olvashatunk, hogy a (morontia létet elejétől a végéig minden létszakaszban megtapasztaló) felemelkedők 570 morontia alakot öltenek, s e testeket a morontia erőtér-felügyelők biztosítják a felemelkedőknek. Ezen 570 fejlődési jellegű morontia változás közül 8-ra a csillagrendszerben, 71-re a csillagvilágban és 491-re a Szalvington szféráin való ottlét alatt kerül sor. Vajon honnan jönnek ezek a számok, vagyis a 8, a 71 és a 491?
Tudjuk, hogy a morontia szférák a fejlődési világokon keresztül vezető halandói felemelkedés átmeneti szakaszai a helyi világegyetemben. A helyi csillagrendszeri központ, a Jerusem körül keringő 56 világ mindegyikét bizonyos értelemben a felemelkedő halandók átmeneti műveltségének szentelték, azonban az első világ (vagyis a végleges rendű lények szférája) 7 segédszféráját nevezik igazán a lakóvilágoknak (47:01, 48:1.2). A csillagrendszerünk igazgatási központja tehát egy 57 épített szféra alkotta halmazból áll, mégpedig magából a Jerusemből, a 7 nagyobb segédszférából és a 49 kis-segédszférából (45:0.1). Újonnan kifejlesztett és megfelelően kialakított morontia testet akkor kap a felemelkedő zarándok, amikor az egyik lakóvilágról továbbmegy a következőre (47:4.4). Az első feltámadásra az első lakóvilágon kerül sor, ekkor történik meg az első morontia alak felvétele is. A zarándok mind a hét lakóvilágon áthalad; az egyikről a másikra átkelési alvás szükséges, és az ébredés mindig egy újabb morontia testben történik. Ez éppen 7 morontia alak igénybevételét jelenti, vagyis éppen annyit, amennyi kis-segédszférája van az első átmeneti műveltségű világnak, a végleges rendű lények szférájának. [Bizonyára nem véletlen, hogy az aktuális morontia státusnak megfelelő lakóvilágról (tartózkodási hely) a felemelkedő engedéllyel ellátogathat az annak megfelelő nagyobb, átmeneti világra és annak segédszféráira is az ott folyó csoporttevékenységek tanulmányozása céljából (45:1.4): az alkalmas morontia alakkal ugyanis már rendelkezik.] A 8. morontia alak felvétele megelőzi a jerusemi létpolgárság adományozását, de az előző hét alakváltással ellentétben a Jerusemre létpolgárként való átkeléssel járó morontia alakváltás már nem tesz szükségessé öntudatveszést vagy törést a személyes élmények folyamatosságában (47:10.5). Ezt a megkülönböztetést mutatja a morontia besorolás is: a lakóvilágokon felébredt összes továbbélő halandó a lakóvilági hallgatók osztályába tartozik (30:4.14), míg a lakóvilágok felett, vagyis a csillagrendszeri, a csillagvilági és a világegyetemi szférákon a halandókat már a morontia fejlődő lények osztályába sorolják (30:4.18). Tehát 7+1=8, innen jön a 48:1.5 bekezdésben említett 8 morontia jellegű változás. Lényegesnek tűnő megállapítás, hogy az új morontia testi alak felvétele minden esetben megelőzi az adott szférán való tapasztalásszerzést, tehát az alakváltás egyfajta képessé tételt jelent az adott területen folytatandó tapasztalásokra.
A lakóvilági létpályáról való elinduláskor kapott (nyolcadik) morontia alak (47:9.4) meg is marad a helyi világegyetemi tapasztalás végéig, pontosabban időről időre megváltozik ugyan, de a felemelkedő zarándok mindig ugyanazt az alakot tartja meg (47:10.4). Ezekre a morontia alakot érintő további változásokra azonban már a csillagvilág és a helyi világegyetem központi területein kerül sor.
A csillagvilági kormányzati központ helyileg egy 771 épített szférából álló halmazban helyezkedik el, melyek között a legnagyobb és a legközpontibb az Edentia, az igazgatási székhely; az Edentiát körülvevő 70 nagyobb szféra mindegyike körül tíz-tíz segédszféra kering (43:0.2), tehát: 1+70+700 = 71+700. Talán innen jön a 48:1.5 bekezdésben említett 71 morontia jellegű változás a csillagvilági szinten. Hol kerül sor az elsőre és hol kerül sor az utolsó alakváltásra ebből a 71-ből, és mi a pontos sorrendje ennek a 71 alakváltozásnak? Ha abból indulunk ki, hogy a morontia jellegű változások mindig az adott szféra meglátogatásával összefüggésben történnek meg, mégpedig az adott területen folytatandó tapasztalásokra való felkészítés keretében, akkor az a legvalószínűbb, hogy a 71 csillagvilági szférára érkezéssel, illetve röviddel azt követően kerülhet sor a morontia alak megváltozására. A 47:10.6 bekezdésből tudjuk, hogy a jerusemi létpolgár mozgásképessége, tudatossága és egyesítettsége akkor válik teljessé, amikor elnyeri az Edentián való tartózkodás jogát és hivatalosan is a nebadoni morontia testület igaz tagjának nem nyilvánítják. Ez olyan státusbeli változás, amihez feltehetőleg hozzátartozik a morontia alak megváltozása is. Vajon ez a 9. (a csillagvilági igazgatási területre érkezés utáni) vagy a 79. (a csillagvilági igazgatási terület elhagyása előtti) morontia alakváltozáshoz kapcsolódik? E kérdés egyértelmű eldöntéséhez nem találunk használható fogódzót a szövegben. A 71 csillagvilági szféra bejárásának sorrendjére sem találhatók konkrét utalások, de azt tudjuk, hogy a csillagvilági szintektől felfelé (ideértve magukat a csillagvilági központ szféráit is) bizonyos esetekben több lehetséges felemelkedési út közül lehet választani (48:6.5). Bár a felemelkedési út megválasztásának lehetőségei nem korlátlanok (48:6.6), talán beleférhet a csillagvilági szférák alternatív útvonalon való bejárásának lehetősége is, ez pedig meghatározza a morontia alakváltásokat – amennyiben helytálló az a feltevés, hogy az egyes szférákon való fejlődési tapasztalatszerzés közvetlen összefüggésbe hozható az ahhoz leginkább alkalmas morontia testi alak felvételével.
A Szalvingtont, a helyi világegyetem központját 10, egyenként 49 szférából álló egyetem-halmaz övezi. (15:7.7) E 490 szféra alkotta szalvingtoni kör 10 csoportjának mindegyikébe 7 elsődleges szféra és ezekhez az elsődleges szférák mindegyikéhez 6 segédszféra tartozik, ami mindösszesen 42 segédszférát jelent. A 70 elsődleges és a 420 segédszféra együtt alkotja az ún. Melkizedek Egyetemet. (35:3.2). Tehát: 1+70+420=491. Talán innen jön a 48:1.5 bekezdésben említett 491 morontia jellegű változás. Ha más támpontunk nincs, akkor itt is azt tekinthetjük a legvalószínűbbnek, hogy a világegyetemi központi terület világaira érkezéssel, illetve röviddel azt követően kerül sor a morontia alak változásaira. A 30:4.20 bekezdésből tudjuk azt is, hogy a halandók valódi szellem-önazonosságot csak röviddel azelőtt kapnak, hogy a helyi világegyetemi központról elindulnak a felsőbb-világegyetem kisövezeteinek fogadóvilágaira. Az utolsó morontia szakaszból az első vagy legalsó szellemi besorolásba való átjutás során csak az alak megy át változáson, mégpedig a morontia test helyett itt már szellemalakot ölt a felemelkedő. Tehát a Szalvingtonról kilépve indul a felemelkedő tovább, mégpedig szellemalakban, vagyis ez az alakváltás nem lehet az 570. morontia alakváltozás, arra korábban kellett, hogy sor kerüljön. Ami pedig a helyi világegyetemi központi terület szféráinak bejárási sorrendjét és ezzel összefüggésben a morontia alak változásait illeti, itt is felmerülhet az egyedi felemelkedési pálya bejárásának lehetősége (48:6.5).
Mindeddig abból indultunk ki, hogy e morontia testek mindegyike a fejlődési átalakulás egy-egy szakaszához igazodik (48:1.5). Vélelmezhető, hogy a fent hivatkozott világok mindegyikén olyan tapasztalásokra tehet szert a felemelkedő, amelyek lényegesen, minőségileg különböznek minden korábbi fejlődési szakaszbeli tapasztalástól. Ha nem így volna, akkor nem kellene új morontia testi alakot ölteni hozzá. Nemigen tudjuk felfogni ezeknek a változásoknak a jelentőségét, hiszen „idelent” egyetlen anyagi testben éljük meg az összes földi tapasztalást. Bár lehetetlen volna érzékeltetni a morontia-alak változását szükségessé tevő, egymást követő fejlődési szakaszok mibenlétét, azonban a morontia testi alakok váltásához társított világokon a középpontban álló tevékenységek valamelyest sejtetik a felemelkedőkre váró tapasztalások minőségileg különböző szintjeit.
A csillagrendszeri igazgatási központ segédszférái közül az elsőhöz, vagyis a véglegesrendűek világához tartozó 7 lakóvilág (az 1. menny) csaknem kizárólag a felemelkedéssel összefüggő tevékenységek színteréül szolgál, közelebbről is a fejlődő halandói személyiség egyesülésének elérését segítik (43:8.4). „A hét lakóvilágon a felemelkedő halandók számára a lehetőségeknek tág tere nyílik kivétel nélkül minden olyan tapasztalásbeli fogyatékosság ellensúlyozására, melynek hátrányát szenvedték a szülőbolygójukon, legyen az akár öröklődött, környezeti vagy a húsvér testbeli létpálya túl korai megszakadása miatti okra visszavezethető dolog. Ez minden értelemben igaz, kivéve a halandók nemiségre alapozott életét és annak velejáróit.” (45:6.3) A Jerusemen (a 2. menny) a felemelkedők célja a jerusemi létpolgárság megszerzése és szert tenni azon hajlandóságra, hogy alávessék magukat a csoporttevékenységek és az összehangoltságot igénylő feladatok teljesítésének (43:8.4).
A csillagvilágok a helyi világegyetem elsődleges egységei, uraik személye összekapcsolja a lakott világok helyi csillagrendszereit a helyi világegyetem Szalvingtonon működő központi igazgatásával és a tükrözőműködés révén a Nappalok Elődeinek az Uverszán működő felsőbb igazgatásával. (43:0.1) A csillagvilági központon (a 3. menny, az Edentia és annak segédszférái) a felemelkedők az idejük nagy részét az igazgatási háromszögekben fogják eltölteni, míg a központot övező 70 közösségfejlesztő szférán a közösségépítés és felkészítés folyik azok számára, akik a jerusemi rend szerinti személyiség-mozgósításon, -egyesítésen és -kialakításon átestek. A csillagvilági felkészülési világokon tehát a cél a fejlődő morontia személyiség valódi közösségivé lényegülésének elérése (43:8.4).
A világegyetemi központon (a 4. menny, a Szalvington és az azt körülvevő oktatási szférák) a teljes helyi világegyetem igazgatásával és működésének szervezésével kapcsolatos tevékenységeket ismerhetik meg a felemelkedők, sőt ők maguk is tevékenyen részt vesznek számos feladat elvégzésében. A szalvingtoni kört alkotó Melkizedek Egyetem felfedezése során (a 70 elsődleges szférán), a szellem-fejlődési úton a felemelkedő bejárja a Melkizedek-világokat, a Vorondadek-bolygókat, a Lanonandek-világokat, az élethordozók világait, a véglegesrendűek világait, az Estcsillagok világait, a főangyalok világait, a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók világait, a szeráfok világait, és további 10 ki nem nyilatkoztatott rendeltetésű elsődleges szférát. És akkor még nem is említettük a felsorolt elsődleges szférák összesen 420 segédszféráján a felemelkedő zarándokra váró számtalan élményt és fejlődési lehetőséget.
A számmal jelölt idézetek és tartalmak forrása az Ötödik Korszakos Kinyilatkoztatás részét képező Urantia Írások.