XIII. AZ ÖTÖDIK LAKÓVILÁG BEMUTATÁSA
A Teremtő Fiú a bolygónkon való ittléte során beszélt az „Atya világegyetemében lévő sok házról” is. A Jerusem [a tőlünk 80 fényévre lévő helyi csillagrendszeri központi bolygó] körül keringő ötvenhat világ mindegyikét bizonyos értelemben a felemelkedő halandók átmeneti műveltségének szentelték, azonban az első világ hét segédszféráját nevezik igazán a lakóvilágoknak.
Az ötödik lakóvilágra való átkelés óriási előrelépést jelent a morontia fejlődő lény életében. Az e világon szerzett tapasztalat valódi ízelítője a csillagrendszer-központi életnek. Itt kezdjük el felismerni az elkötelezett evolúciós világok felsőbb rendeltetési célját, hiszen ezek rendesen fejlődhettek e szakaszig a maguk természetes bolygói fejlődésmenete szerint. E lakóvilág műveltsége általában megfelel a szokványos evolúciós fejlődést mutató bolygók által elért fény és élet korszak kezdeti korának. Ebből megérthetjük azon elrendelés okát, hogy az egykor majd e fejlett evolúciós világokat lakó, művelt és haladó fajtájú lények a lakószférák egyikén vagy másikán, vagy esetleg bármelyikén való áthaladás alól mentesülnek.
Lévén, hogy a negyedik lakóvilág elhagyása előtt elsajátítottuk a helyi világegyetemi nyelvet, itt majd az uverszai [felsőbb-világegyetemi központi] nyelv tökéletesítésére szánunk némi időt abból a célból, hogy mindkét nyelvben jártasak legyünk, mielőtt a Jerusemen [helyi csillagrendszeri központ] állandó lakos besorolást kapunk. A csillagrendszeri központoktól felfelé, egészen a Havonáig [központi világegyetem] minden felemelkedő halandó kétnyelvű. Akkor már csak a felsőbb-világegyetemi szókincsünket kell bővítenünk, mert a paradicsomi lakos besoroláshoz e téren van szükség fejlődésre.
Az ötödik lakóvilágra való megérkezést követően a zarándok engedélyt kap az ugyanilyen számú átmeneti világ, a Fiak állomáshelyének a meglátogatására. Itt a felemelkedő halandó személyesen is megismerkedik az isteni fiúi elismertségben lévők különféle csoportjaival. Hallott már e fenséges lényekről és találkozott is velük a Jerusemen [helyi csillagrendszeri központ], de itt tudja őket igazán megismerni.
Az ötödik lakóvilágon kezdünk tanulni a csillagvilági tanulmányvilágokról. Itt találkozunk az első olyan oktatókkal, akik megkezdik a felkészítésünket a későbbi csillagvilági ottlétekre. E felkészítés folytatódik a hatodik és a hetedik világon, míg a végső simításokra a felemelkedő halandók részlegében, a Jerusemen [helyi csillagrendszeri központ] kerül sor.
A mindenségtudat igazi megszületése az ötödik lakóvilágon megy végbe. Itt válunk világegyetemi beállítottságúvá. Ez valóban a kitáguló látómezők ideje. Itt kezd derengeni a felemelkedő halandók kiteljesedő elméjében az, hogy valami nagy és elragadó, valami magasztos és isteni beteljesülés vár mindenkire, aki az oly sok munkával, ám nagy örömmel és kedvező körülmények között megkezdett fokozatos paradicsomi felemelkedést teljesítette. Valahol itt kezd el az átlagos halandó felemelkedő igazi, tapasztaláson alapuló lelkesedést mutatni a havonai felemelkedés iránt. A tanulás önkéntessé, az önzetlen szolgálat természetessé és az istenimádat önkéntelenné kezd válni. Az igazi morontia jellem kisarjad; az igazi morontia teremtmény kifejlődik.
Amikor egy csillagrendszer megállapodik a fényben és életben, és a lakóvilágok egyesével megszűnnek halandó-felkészülési állomásokként szolgálni, akkor az ezekben az idősebb és a tökéletesség magasabb fokára eljutott csillagrendszerekben összegyűlt, növekvő létszámú, végleges rendű lényekből álló népesség veszi át az irányításukat.
Jelenleg azonban a hét lakóvilág a morontia felügyelők és a melkizedekek gondjaira van bízva. Mindegyik világon van egy végrehajtó kormányzó, aki közvetlenül a jerusemi vezetőknek tartozik felelősséggel. Az uverszai [a felsőbb-világegyetemünk központjáról való] békéltetők központokat tartanak fenn minden egyes lakóvilágon, míg a szomszédban található a Szakmai Tanácsadók helyi gyülekezőtere. A visszatekintési igazgatók és az égi mesterek csoportos telephelyet tartanak fenn e világok mindegyikén. A spironga a második lakóvilágtól kezdve működik, míg mind a hét lakóvilág, a többi átmeneti-műveltségű bolygóval és a központi világgal együtt bőségesen el van látva a szabványos teremtésű spornagiával.
A csillagrendszeri központ körül keringő hét nagyobb világot közkeletűen az átmeneti műveltség szféráinak nevezik. Ezek közül az 1-es számú a véglegesrendűek világa. Ez a helyi csillagrendszer végleges rendű lényeiből álló testület központi telephelye, s ezt övezik a fogadóvilágok, a hét lakóvilág, melyeket teljesen a halandói felemelkedési rendnek szenteltek. A véglegesrendűek világára beléphetnek mind a hét lakóvilág lakói. Szállítószeráfok hozzák és viszik a felemelkedő személyiségeket e zarándokutakon, melyek célja az, hogy az átmenetben lévő halandók hite erősödjön abban, hogy megtapasztalhatják a végső rendeltetésük kiteljesedését. Bár a véglegesrendűek és azok épített szerkezetei a morontia szem számára rendszerint nem érzékelhetők, mégis megborzongunk majd időről időre, amint az energia-átalakítók és a morontia erőtér-felügyelők egy-egy pillanatra képessé tesznek minket a paradicsomi felemelkedést ténylegesen is teljesített, magas szellemszemélyiségek megpillantására, akik visszatértek a hosszú utunk kezdetének világára, azon bizonyosság biztosítékaként, hogy mi is teljesíthetjük és képesek vagyunk teljesíteni e rendkívüli vállalkozást. A lakóvilágokon tartózkodó minden személy legalább évente egyszer elmegy a végleges rendű lények szférájára a véglegesrendűek láthatóvá tételére szervezett összejövetelekre.
A lakóvilági szülők [vagyis akiknek növekvő gyermekei vannak a gyakorlóotthonban], minden lehetőséget megkapnak ahhoz, hogy együttműködhessenek e gyermekek morontia felügyelőivel azok képzésében és felkészítésében. E szülőknek megengedik, hogy évente négy alkalommal látogatásra odautazhassanak. Az egész felemelkedési létpálya legmegindítóbb szépségű jelenetei közé tartozik az, amikor a lakóvilági szülők magukhoz ölelik az anyagi utódukat a végleges rendű lények világán tett időszakos zarándokútjaik során. Bár egyik vagy mindkét szülő a gyermek előtt is elhagyhatja a lakóvilágot, egy időre gyakran együtt maradnak.
Egyetlen felemelkedő halandó sem mentesülhet – saját vagy idegen – gyermek nevelésének megtapasztalása alól az anyagi világon vagy azt követően a végleges rendű lények világán vagy a csillagrendszeri központon. Az apáknak éppúgy át kell esniük ezen alapvető tapasztaláson, mint az anyáknak. A világunk újkori népeinek szerencsétlen és hibás felfogása, hogy a gyermeknevelés nagyrészt az anyák feladata. A gyermekeknek apára éppúgy szükségük van, mint anyára, és az apáknak éppúgy szükségük van a szülői tapasztalásra, mint az anyáknak.
Az ötödik lakóvilágról a hatodikra való átkeléssel jogosultakká válunk látogatóként belépni a hatos számú átmeneti központra, vagyis a Szellem világára. E szféra a Végtelen Szellem magas személyiségeinek csillagrendszeri találkozóhelyéül szolgál. Az azt övező hét segédszférát e különféle rendek egyedi csoportjainak tartják fenn. De a hatodik átmeneti világon a Szellemnek nincs képviselője, és ilyen jelenlét a csillagrendszeri központokon sem figyelhető meg; a helyi világegyetemünk Isteni Segédkezője mindenütt jelen van a helyi világegyetemünkben.