XV. A HETEDIK LAKÓVILÁG BEMUTATÁSA
A Teremtő Fiú a bolygónkon való ittléte során beszélt az „Atya világegyetemében lévő sok házról” is. A Jerusem [a tőlünk 80 fényévre lévő helyi csillagrendszeri központi bolygó] körül keringő ötvenhat világ mindegyikét bizonyos értelemben a felemelkedő halandók átmeneti műveltségének szentelték, azonban az első világ hét segédszféráját nevezik igazán a lakóvilágoknak.
E szférán szerzett tapasztalás a közvetlen halálutáni létpályán elért fejlődés betetőzése. Ittlétünk alatt sok tanító részesít oktatásban minket, mindegyikük közreműködik a jerusemi [csillagrendszer-központi] életre való felkészítés feladatában. A hetedik lakóvilágon való ottlét alatt az elszigetelt és visszamaradt világokról származó halandók és a fejlettebb és megvilágosodottabb szférákról származó túlélők közötti minden érzékelhető különbség gyakorlatilag eltűnik. Itt a szerencsétlen örökség, a hátrányos környezet és a szellemietlen bolygói irányzatok összes maradványától megszabadulunk. A „fenevad bélyegének” utolsó maradványai itt tűnnek el végképp.
A hetedik lakóvilágon való ottlétünk alatt engedélyezik, hogy meglátogassuk a hetedik átmeneti világot, az Egyetemes Atya világát. Itt új és szellemibb értelemben kezdjük imádni a nem látható Atyát, mely szokást egyre jobban fogjuk követni végig a hosszú felemelkedési létpályánk során. Az átmeneti műveltség e világán megtaláljuk az Atya templomát, azonban az Atyát nem látjuk meg itt.
Itt kezdődik el a jerusemi [csillagrendszer-központi] végzős osztályok kialakítása. Eddig egyedül haladtunk világról világra, de itt már most csoportokban készülünk a Jerusemre [csillagrendszer-központra] való indulásra, bár bizonyos korlátok között a felemelkedő választhatja a hetedik lakóvilágon maradást is abból a célból, hogy az ő földi vagy lakóvilági munkacsoportjába tartozó késlekedő csoporttag beérhesse őt.
A hetedik lakóvilág állománya az üvegtengeren gyűlik össze, hogy tanúi legyenek, amint állandó lakos besorolásúként elindultok a Jerusemre [csillagrendszer-központra]. Ekkorra százszor vagy ezerszer is megfordultunk már a Jerusemen, de mindig csak vendégként; addig még soha nem mentünk el a csillagrendszeri központra ama társainkkal egy csoportban, akik felemelkedő halandókként örökre búcsút vesznek az egész lakóvilági létpályától. Hamarosan jerusemi létpolgárokként üdvözölnek minket a központi világ fogadómezőjén.
Nagyon fogjuk élvezni a hét anyagtalanná lényegítő világon keresztüli fejlődést; ezek tényleg halandóiság-mentesítő szférák. Az első lakóvilágon jórészt emberiek vagyunk, éppen csak egy halandó lény, melynek nincs anyagi teste, egy morontia alakban lakozó emberi elme – egy morontia világi anyagi test, amely azonban nem húsvér halandó-ház. Tényleg átmegyünk a halandó rendből a halhatatlan rendbe az Igazítóval való eggyé kapcsolódáskor, és amikorra befejezzük a jerusemi létpályánkat, addigra kifejlett morontiaiak leszünk.
Amikor egy csillagrendszer megállapodik a fényben és életben, és a lakóvilágok egyesével megszűnnek halandó-felkészülési állomásokként szolgálni, akkor az ezekben az idősebb és a tökéletesség magasabb fokára eljutott csillagrendszerekben összegyűlt, növekvő létszámú, végleges rendű lényekből álló népesség veszi át az irányításukat.
Jelenleg azonban a hét lakóvilág a morontia felügyelők és a melkizedekek gondjaira van bízva. Mindegyik világon van egy végrehajtó kormányzó, aki közvetlenül a jerusemi vezetőknek tartozik felelősséggel. Az uverszai [a felsőbb-világegyetemünk központjáról való] békéltetők központokat tartanak fenn minden egyes lakóvilágon, míg a szomszédban található a Szakmai Tanácsadók helyi gyülekezőtere. A visszatekintési igazgatók és az égi mesterek csoportos telephelyet tartanak fenn e világok mindegyikén. A spironga a második lakóvilágtól kezdve működik, míg mind a hét lakóvilág, a többi átmeneti-műveltségű bolygóval és a központi világgal együtt bőségesen el van látva a szabványos teremtésű spornagiával.
A csillagrendszeri központ körül keringő hét nagyobb világot közkeletűen az átmeneti műveltség szféráinak nevezik. Ezek közül az 1-es számú a véglegesrendűek világa. Ez a helyi csillagrendszer végleges rendű lényeiből álló testület központi telephelye, s ezt övezik a fogadóvilágok, a hét lakóvilág, melyeket teljesen a halandói felemelkedési rendnek szenteltek. A véglegesrendűek világára beléphetnek mind a hét lakóvilág lakói. Szállítószeráfok hozzák és viszik a felemelkedő személyiségeket e zarándokutakon, melyek célja az, hogy az átmenetben lévő halandók hite erősödjön abban, hogy megtapasztalhatják a végső rendeltetésük kiteljesedését. Bár a véglegesrendűek és azok épített szerkezetei a morontia szem számára rendszerint nem érzékelhetők, mégis megborzongunk majd időről időre, amint az energia-átalakítók és a morontia erőtér-felügyelők egy-egy pillanatra képessé tesznek minket a paradicsomi felemelkedést ténylegesen is teljesített, magas szellemszemélyiségek megpillantására, akik visszatértek a hosszú utunk kezdetének világára, azon bizonyosság biztosítékaként, hogy mi is teljesíthetjük és képesek vagyunk teljesíteni e rendkívüli vállalkozást. A lakóvilágokon tartózkodó minden személy legalább évente egyszer elmegy a végleges rendű lények szférájára a véglegesrendűek láthatóvá tételére szervezett összejövetelekre.
A lakóvilági szülők [vagyis akiknek növekvő gyermekei vannak a gyakorlóotthonban], minden lehetőséget megkapnak ahhoz, hogy együttműködhessenek e gyermekek morontia felügyelőivel azok képzésében és felkészítésében. E szülőknek megengedik, hogy évente négy alkalommal látogatásra odautazhassanak. Az egész felemelkedési létpálya legmegindítóbb szépségű jelenetei közé tartozik az, amikor a lakóvilági szülők magukhoz ölelik az anyagi utódukat a végleges rendű lények világán tett időszakos zarándokútjaik során. Bár egyik vagy mindkét szülő a gyermek előtt is elhagyhatja a lakóvilágot, egy időre gyakran együtt maradnak.
Egyetlen felemelkedő halandó sem mentesülhet – saját vagy idegen – gyermek nevelésének megtapasztalása alól az anyagi világon vagy azt követően a végleges rendű lények világán vagy a csillagrendszeri központon. Az apáknak éppúgy át kell esniük ezen alapvető tapasztaláson, mint az anyáknak. A világunk újkori népeinek szerencsétlen és hibás felfogása, hogy a gyermeknevelés nagyrészt az anyák feladata. A gyermekeknek apára éppúgy szükségük van, mint anyára, és az apáknak éppúgy szükségük van a szülői tapasztalásra, mint az anyáknak.
A hetedik lakóvilágon való ottlétünk során ellátogathatunk a hetedik átmeneti világra is, az Egyetemes Atya szférájára, és úgyszintén engedélyt kapunk a bolygót körülvevő helyi csillagrendszeri fogházvilágok megtekintésére, ahol jelenleg Lucifert és a Mihály elleni lázadásban őt követő személyiségek többségét őrzik. E szomorú látvány a legutóbbi idők óta megtekinthető és továbbra is az egész helyi világegyetem számára komoly figyelmeztetésül fog szolgálni mindaddig, amíg a Nappalok Elődei ki nem vizsgálják Lucifer és az ő bukott társainak bűnét, akik elutasították a világegyetemi Atyjuk, Mihály által felkínált megbocsátást.