A Betániából Pellába tartó út során az apostolok számos kérdést tettek fel Jézusnak, különösen az ima meghallgatásával kapcsolatban. Jézus válaszai röviden így foglalhatók össze:
- Az imádság a véges elme olyan megnyilatkozása, melynek során az elme közeledni próbál a Végtelenhez; sohasem lehet töretlen folytonosság az imádkozás és az érkező szellemi válasz teljes befogadása között.
- Amikor az ima látszólag megválaszolatlan marad, akkor a késlekedés valójában egy jobb választ jelez.
- Az idő világából érkező imák, amikor szellem sugallta és hit juttatta kifejezésre azokat, gyakran oly mérhetetlenek és mindent magukba foglalók, hogy a válasz csak az örökkévalóságban adható meg.
- Az anyagi lény imájára sokszor csak akkor érkezhet válasz, amikor a szóban forgó egyén a fejlődésben már elérte a szellemi szintet.
- Az Istent ismerő személy imáját úgy elferdítheti a tudatlanság, hogy a kérelmező teljesen képtelen azt az imájára adott válaszként felismerni.
- Minden igaz ima szellemi lényeknek szól, és minden ilyen fohászra szellemi fogalmakon keresztül adatik válasz.
- Egyetlen imára sem remélhető válasz, hacsak nem szellemtől született és hit táplálta imáról van szó, annak a legfelsőbb bölcsességnek és annak az isteni szeretetnek megfelelően, amely az imával megszólított lények mozgatóerejét adja.
- A teljesebb bölcsesség néha szükségessé teszi az ima megválaszolásának késleltetését, módosítását, megbontását, magasabb szintre emelését vagy a szellemi felemelkedés későbbi szakaszáig történő elhalasztását.
- Ne habozzatok szellemi célok elérése iránt imádkozni, de a válaszok megvárják, míg képesek lesztek felismerni és befogadni a korábbi, de rosszul időzített kérelmeitekre oly régóta váró válaszokat.
- Minden tiszta, szellemtől született kérelemre bizonyosan adatik válasz, de emlékezzetek arra, hogy az idő és a tér fokozatosan fejlődő teremtményei vagytok, s ezért a nagyszámú imátokra és kérésetekre jövő, teljes körű válaszok személyes befogadása során mindig számolnotok kell a tér-idő-tényezővel.
[Forrás: A rövidített Urantia Írások, 168:4]
Hozzászólások