Ugyanennek a szombati napnak a délutánján Betániában Nátániel rákérdezett Jézusnál arra a tanításra, hogy úgy bánjunk másokkal, ahogy azt szeretnénk, hogy velünk bánjanak, s szemléltetésül a buja ember példáját hozta elő, aki gonoszul tekint a bűnben vele akarattal részes társára. Nátániel kérdését meghallva Jézus azonnal felállt és ujjal mutatva az apostolra, így szólt: „Nátániel, Nátániel! Miféle gondolkodásmód él a szívedben? Hát nem úgy fogadtad a tanításaimat, mint aki szellemtől született? (...) Hadd tanítsam meg nektek az ezen életmódszabály értelmezéséhez kapcsolódó jelentéstartalmak különböző szintjeit.” Jézus leírta nekik, hogy a húsvér test szintjét, az érzések szintjét, az elme szintjét, a testvéri szeretet szintjét, az erkölcsi szintet és a szellemi szintet. A szellemi alapú éleslátás és a szellemi értelmezés szintje arra ösztönöz minket, hogy felismerjük ebben az életmódszabályban azt az isteni parancsot, hogy minden emberrel úgy kell bánni, ahogy arról vélekedünk, hogy az Isten miként bánna velük. Mindeddig Jézus semmi olyat nem mondott az apostoloknak, ami jobban megdöbbentette volna őket. A Mester visszavonulása után még sokáig folytatták a szavainak értelmezéséről szóló vitát.
[Forrás: A rövidített Urantia Írások, 147:4]
Hozzászólások