A hegyekben töltött utolsó héten Jézus és Ganid hosszan elbeszélgetett az emberi elme szerepéről. Jézus elmondta neki, hogy amikor egy állat öntudatra ébred, megjelenik az ősember. Ez az előmenetel a személytelen energia és a szellemérzékelő elme működési összhangteremtése nyomán valósul meg, és ez a jelenség biztosítja az emberi személyiség számára a mennyei Atya szellemének megérkezését. Az öntudatos létezés ténye az ember ezt követő szellemi tapasztalásának valóságával együtt teszi lehetővé az ember számára azt, hogy a világegyetem fiává váljon, és előrevetíti fejlődését a világegyetem Legfelsőbb Egységének tényleges eléréséig. Az emberi elme nem tűri jól a kettős engedelmességből eredő feszültséget. A legboldogabb és eredményesen egyesített elme az egyetlen elme, amely teljes mértékben a mennyei Atya akarata teljesítésének szenteli magát.
[Forrás: A rövidített Urantia Írások, 133:7]
Hozzászólások